Kaposfüredi temető

Kaposfüred maradék lakói a törökök kiűzése után fonott falú, sárral bekent templomot építettek. Temetkezési helyül a mai templomkert és a mögötte lévő út szolgált. A falu növekedése miatt a házak közelében lévo temeto egyre jobban veszélyeztette a lakosok higiéniás biztonságát. Az ünnepségek pedig a falusiak véleménye szerint - a holtak nyugalmát zavarták. Más települések törekvéseihez hasonlóan valószínűleg az 1700-as évek végén költöztették ki a temetőt a "határba". Az bizonyítható, hogy a helyi földbirtokos által biztosított területen 1815ben már temető volt. 1819-ben, 1883-ban és 1915-ben bővítették. A XIX. században új temető képe kezdett formálódni: kissé zsúfolt, parkszerű, a természethez harmonikusan illeszkedő, kerítéssel elhatárolt, gondosan megjelölt sírokkal. A temető ekkor már nem a közösségi események színtere, hanem a magányos elmélkedés az emlékezés ligete. A fürediek temetője ezeknek a követelményeknek az elmúlt két évszázad alatt soha nem felelt meg teljes mértékben. A kialakuló új temetési mód mellett gyakran éltek még az egyház által el nem fogadott szokások is. Ilyen volt például a "gadarba" temetés, amely egyes cigánycsoportoknál ma is létezik. Ez azt jelentette, hogy a megásott sírt oldalirányba kimélyítették, és oda helyezték el a koporsót. Az 1920-as években Füreden még általánosan elterjedt volt a halotti tor. Az egyház tiltására - dr. Hoss József apátplébános kitagadással fenyegette, meg azokat akik eltérnek az egyház által támogatott temetkezési szokásoktól - ezt az emberek fokozatosan hagyták el. A magyar temetési szokások egyik legarchaikusabb, legszebb mozzanata a halottbúcsúztató is ismert volt Füreden. Ki-ki vagyoni helyzetének megfelelően a kántorral több versszakban búcsúztatta halottját. A búcsúztatót az asszonynép hangos kiabálása kísérte. Kegyeletsértő mivolta miatt a plébános hosszas előkészítés után 1928-ban megszüntette. dr. Hoss József apátplébános 1925-ben írta: "A temető rendezetlen, kerítése nincs, csak úgy van körülárkolva. A temetőben fűzfák, meggyfák nőnek, cigányok, csavargók járnak benne. A fürediek nem érzik, hogy a temető állapota a lelki műveltség kérdése is." Hoss apát kemény szavait a fürediek valószínűleg megszívlelték. Ma a temető szépen gondozott, áttekinthető. Az elmúlt évben a lakosság kezdeményezésére elkészült a temetőkerítés, a temetőkapu, felújították a ravatalozót és kialakításra került egy új szakasz. Díszfák és cserjék telepítésével a fürediek temetője parkszerű, esztétikus benyomást kelt.